Beauty Carnival szépségszalon, 1025 Budapest Szépvölgyi út 52.  06 1 886 9212

Női-férfi naturo fodrászat  | Kozmetika-szempilla | Profi smink | Kéz,-lábápolás - Műköröm

 


ONLINE bejelentkezés
vagy telefonon akár azonnal: 06 1 886-9212

Rémisztő szépségipari pratkitkák

               
           
I. Erzsébet roncs lett élete végére    A Curie család halálos kozmetikuma

 

A nők szépség iránti vágya örök. Már az őskorban festették magukat, de igazából az ókorban a szépségük kiemelése volt a cél. A reneszánsz korában, a középkorban is központi kérdés volt megjelenés, a szépség kihangsúlyozása.... Elborzasztó praktikákkal, halálos sminkekkel, hajmeresztő  hajápolással! 

Ólom, arzén, bróm, kénsav! .... még a hallatán is elborzadunk, pedig ősanyáink ezeket is magukra kenték.
 

Furcsa bőrápolási szokások, halálos sminkek

Az ókori görögök és rómaiak a krokodiltrágya és az iszap keverékének puhító hatását felismerve, ebben a keverékben fürödtek, hogy selymes maradjon a bőrük. Ma már szerencsére  csak az iszapfürdő maradt fenn ebből a bizarr szokásból.

A középkorban a fehér bőr státusz-szimbólum volt, ezért előszerettel kentek magukra a fehírítő arcpúdereket. Erre az egyik legmérgezőbb alapanyagot használták, az ólmot, ecettel keverve. Hosszútávon kihullott a hajuk, és tönkretette a belső szerveiket. Kitünő példa erre I. Erzsébet királynő, aki az állandóan viselt ólmos festék miatt teljesen tönkretette magát, élete végén igazi roncs volt.

Az ókori egyiptomiak is használtak ólmot, fekete szénnel szemfestére keverték.

A vörös ajkak csáberejét, már az ókori egyiptomi hölgyek felfedezték. Kikisérleteztek maguknak tengeri moszatból, jódból és egy igen mérgező anyagból, a brómból haszált rúzst. Észlelve a mérgek mellékhatásait, később méhméreg és hangyák segítségével pirosították ajkaikat.

Az 1920-as évek csodaszere a rádium volt. A szépségipar is előszeretettel használta a vérkeringés mövelésére, a zsír csökkentésére, a pórusok összehúzására, szinte bármire bátran ajánlották.
Marie Curie által felfedezett radioaktív összetevőket úgy vélték, hogy „varázslatos gyógyító tulajdonságokkal” rendelkeznek, mert a sötétben ragyogott. Marie férje, Alfred egy rádium alapú kozmetikai vonalat állított elő, amely a bőr újjáélesztését és feltételezte.

A nemkívánt szőrzet eltávolítására az egyiptomi hölgyek, de még a reneszánsz korában  szőrtelenítő pasztákat kutyultak a roppant mérgező arzénből és mészből.

 

Hajmeresztő hajápolás

A szőke haj különleges státuszt jelentett, ezért rémisztő prraktikákat találtak ki hajszínük világosítására.

Az ókori rómaiak a galambürülék maró hatását felismerve nem riadtak vissza ennek használatától, sőt igen népszerű ‘hatóanyag’ volt. Még riasztóbb, a középkorban lóvizelettel világosították a hajukat a hölgyek.

Ezután, ha lehet, még durvább idő köszöntött a szőke haj után vágyókra, reneszánsz időszaka alatt vitriololajat használtak e célból. A bőrrel való érintkezéstől óvták a használókat, nem is csoda, mert valójában a vitriololaj maga a kénsav.

1900-as években a hajszelést és a spray-eket dísznózsírral helyettesítették, ezt kentek a parókájukra az úri népek.  

A fekete hajat pedig piócák és ecet keverékének segítségével tudták elérni, amit két hónapnyi rohasztás után használhattak.


Hosszú évszázadokon át egyáltalán nem volt fontos szempont az, hogy a szépségápoláshoz használt termékek egészségesek is legyenek, és csak az 1800-as évektől szivárgott be a köztudatba a francia Pierre le Conte orvos elve, amely azt hangoztatta, hogy a szépítőszerek ne csupán ártalmatlanok legyenek a bőrre és a szervezetre nézve, hanem kifejezetten táplálják és védjék azt.

 

Egy kis érdekesség rólunk .... a magyarok a tisztaságukról voltak híresek.

A magyarokat kifejezetten tiszta népként tartották számon korábban: a honfoglalás korából ismert, hogy a nyugat-európai hadi útjaikra is fürdősátrakat vittek magukkal és alsóneműt is hordtak, ami addig teljesen ismeretlen volt az európaiak előtt. 
A fürdősátrak használata ráadásul nem csak ötletszerűen, hanem szigorú szabályok szerint történt: a napnak csak egy bizonyos szakában lehetett megmártózni, aminek ennek eljöttét a fürdőserpenyők kongatása vagy kürtszó jelezte. 

A fürdőkultúra tovább fejlődött az államalapítás után, amikor Szent István királyunk gyógynövénykertet és fürdőket létesített ápolószemélyzettel, ahol a testápolás elemi műveleteit (masszás) is gyakorolták. 
Mátyás király korában a fürdés már nem volt nagy divat, viszont az Itáliából jött vendégek új trendet hoztak magukkal: rajtuk keresztül sokféle illatos kozmetikum és szépségápoló szer jutott el a magyar udvarba, amelyekért az urak és úrhölgyek kisebb vagyonokat is hajlandók voltak kifizetni.